Kosztolányi Dezső születésnapjára
És beszínezem az egész világot,
a gázlámpákat az utcasarkokon,
fényes álmokat szőnék a Holdra,
szeretnének a lányok, asszonyok.
Lángot vet a vágy a homlokomra,
gyöngyként csillan a leánykacaj,
anyám simogat meg álmaimban,
ősz ködében, ha felsír az avar.
Szűz örömnek megterem a párja,
kardot rántok, s játszom hajnalig,
csókot nyomok a homlokodra,
véres csókot fogok játszani.
Szívem kérdi e játék mi végre,
sírjon az, ki nem tud áldani.