(régi, eltűnt, nem-vers)
Gulácsy – Krisztus
Gulácsy – Krisztus
ez őrült volt. az az lett. öröklött betegség, szerzett nyavalyák, szent betegség, lemondás, aberráció, belátás, minek. szentté vált, elnémult. dadogott, ha szólni kellett. fölhígult benne szó és élet. nem kapott levegőt a többiek felett, tüdőbaj érlelte oly korán, képzelte – és ráment, vonat se kellett. meghasadt, nem győzte számolni, hol ő. írt, hogy elhiggye – él. belehalt. ő volt a nagy fa. vagy annak árnyéka. minden sóhajtása hiteles. de miért sóhajt. csak kérdezni tudott. van válasz. válasznál másabbat nem ismert. nincs válasz. mindenki keresztjét összehordta, de a magáét meg nem emelte. sérvvel született, agyvérzéssel, azóta gyógyul, belehal. élethimnuszok demagógja. mindazt merte, amit más nem. kereste a biztonsági hálót – rést talált. rájött: a művészet nem szabadság, a költők mind rabszolgák, olyat szolgálnak, akiknek nincsen szükségük rájuk. felszabadult. csönd. |