Sárika imádta vörös biciklijét. Már akkor boldogságban úszott, amikor tavaly nyáron potom tízezerért hozzájutott az ugyesfogas.hu-n. A régit ugyanis fényes nappal a forgalmas utcáról lopták el, egy rikító színű mozgó plakáttal együtt.
Ma is felhőtlen vigyorral az arcán, délcegen karikázott kedvenc járgányán, de ezen a napon nagyon sok más dolga is akadt, nemcsak a bringának örülni. Beszaladt a bankba, ahol egy szolgálatkész hivatalnok felajánlotta, szívesen felveszi a jó adósok listájára, annyira megbízható ügyfélnek számít. Ő persze elszántan ellenkezett, mivel semmiféle listán sem szeretett volna szerepelni, nemhogy a jó adósokén… A biciklit is csak azért vette ennyiért, hogy ne kelljen rá kölcsönt felvennie.
Hazafelé menet még elugrott a cipészhez, majd feladott egy levelet a postán, végül egy gyógyszertárból kilépve elszakadt a szandálja. Beugrott hát a közeli százforintos boltba, s potom ezerkétszázért vett egy újat az előző helyett. Betért a sarki közértbe, mely előtt egy fánál figyelmesen lezárta biciklijét, bevásárolt a hétvégére, és két nagy szatyrot cipelve tért haza.
Másnap reggel lesietett a biciklitárolóba, de sajnos hűlt helyét lelte. Nagyon megdöbbent. Azonnal feljelentést tett a rendőrségen. A rendőrség teljes körű nyomozást rendelt el a ház lakói között, egy álló hétig kopogtattak, kutakodtak, szaglásztak a tároló körül, eredménytelenül.
Sárika már majdhogynem feladta a reményt, amikor egy hét múlva lesétált a sarki boltba. S mit láttak szemei?
Azt már találja ki az olvasó… Annyit elárulhatok, hogy Sárika régen látszott ennyire boldognak.
— No, ez megint jó fogás volt! — konstatálta, és biciklijét simogatva, paskolgatva hazaszáguldott, bár a közben bevásárolt ennivalót örömében a boltban felejtette.
Ezután még több hétig lapos kúszásban közlekedett a lépcsőházban, nehogy valamelyik lakó észrevegye. Mindenestre a kerékpárt minden alkalommal rejtő színű, keki védőhuzattal látta el a közös tárolóban.
Legutóbbi módosítás: 2019.08.15. @ 11:31 :: Vajdics Krisztina