Érted van még ez a lobogó szótlanság,
érted vagyok nyújtózó, sokszínű mező,
az ablakodra költözött őszi szikrák,
s szemeid bölcs bárányfelhőin gyöngyöző,
számtalanszor mondott, egyszerű igazság.
Legutóbbi módosítás: 2017.09.05. @ 11:59 :: Zajácz Edina