A gólyák, fecskék messzire röpültek,
a kertek alján szöszöl a hideg,
a levelek is félőn menekülnek,
s pár eltökélt már sárgásan zizeg.
Rossz hír kering, hogy vége van a nyárnak,
a fák hegyére fészket rak a szél,
friss gyerekei gyalogosan járnak,
de fürgébbje már nagy iramra kél.
Még várandós a hónap vén meleggel,
bolond szeptember, apró jót ígér,
de új ruhát ölt naponta a reggel,
s már nagy rajokban száll a seregély.
Más illata van a kerek határnak,
a szántott föld feketét kiabál,
a rögök óvott meleget vigyáznak,
nagy leplük alá befeküdt a nyár.
A hosszú ősznek itt topog a talpa,
az egész égbolt néhány kék szelet,
s a fák, a bokrok öle betakarja
a diderésző madársereget.
Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 10:04 :: Böröczki Mihály - Mityka
