Ebben a néhány sorban vetkezem,
közel vagyok, akár a végtelen,
s kérdem, hogy szerethetnélek szebben,
ha házi áldás nem lóg felettem?
Ebben a néhány sorban vetkezel,
hangunkat néma filmben rejted el,
fekete alapon hattyúfehér,
már sikoltana kegyelemér’.