Nekem madárdal a szomszéd harákolása
És repülőszőnyeg visz a metróállomásra
Hogy elszegényedjek mások ötletén
Ez egy sablonos élet egy hősköltemény
Te veheted ténynek, hogy hányan likeolnak
A számok közt a lényeg így is átfolyhat
A technológia az egyszerűség forradalma
Egyszerre léphetsz jobbra és balra
Múltkor olvastam egy olyan kapszuláról
Ami aranyat csinál százért a kuládból
Pont úgy működik mint a marketing
A hájas értelem a székből csak legyint
Az aluljáróban Cseh Tamást dúdolok
Minden a régi és túl sok az új dolog
Mert
Az én szabadságvágyam nem ismer határokat
Senkit sem kergetek mindig csak nagy álmokat
Itt van a város vagyunk lakói
Neve is van úgy hívják hogy Budapest
Reggelre kelve ahogyan ez itt szokás
Az ébresztő hangja maga az arculcsapás
Házakban bágyadt összegyűrt ágyak
Tányérok kése mindig csak késve
Indulhatsz el
Néha úgy nézlek mintha nem szeretnélek olyankor magamtól és nem veled félek bár csilló könnyűséggel arra eszmélek hogy a bizonytalanságból sosem lesz méreg és az ördög jobb ember mint a szentlélek ha kőtábla lennék kenyérre kennének én hiszek magamban a reményből nem kérek a nőnek a szeretlek inkább zsebre tennélek és sokszor a pillangó a legszebb féreg de talán a hűségem jó lesz leckének és van mit adnod ha mástól nem kérek mert a legjobb otthon de még jobb a vendégnek
—————————–
Bálint, tanácstalan vagyok 🙂 Egy kicsit 🙂 Ez az utolsó rész direkt van így? Ezt nem akartad versszakokba?
Válaszod köszönöm.
Hajnal
