Ezt az áprilisi tavaszt várom már október óta,
– nem bírom a telet, az ősz otromba végét,-
néha még az eső cseppjeivel összemocskolja
a hónap vígan szétterülő sugarainak fényét.
Nyíló virágoktól színbe borul a szürke járdaszél,
a város már reggel tarka szoknyákban táncol,
festékként önti utcákra halványkékjét az ég,
benne hófehér bárányfelhő viháncol.
Legutóbbi módosítás: 2015.04.12. @ 10:42 :: Tóth Zita Emese