Könnyed vagy… s, mint tonnányi
tollpihe, oly nehéz…
Érthető, de egyben
érthetetlen is, merre mész.
Minden második gondolatom
te vagy, vagy hozzád hasonló…
Ha túl sok szabadidő jut
a gondolatnak, elszalad a ló.
Mert akkor tartalak vonzva, ha időm
véges, és nem pazarlom rád,
lásd, most minden percem tiéd
lehetne, nem kell, hogy kivárd…
Neked mégsem jó semmi, ha
nem küzdöttél érte…
Hiába lennék bárki,
nem érezzük, megérte.
Lassan épül bennem
a neked tetsző kép,
nem vagyok, de hazudhatom,
csak neked tetsszen még.
Rájössz majd, én már
csak unalmas maradok…
Adok szívvel mindent, és
semmit sem kapok.
Legutóbbi módosítás: 2014.09.02. @ 19:01 :: Furuglyás René
