Virágok nyílnak lelked
kertjében, ha jó vagy.
Így navigálta anyám
úton a hajómat
szivárványok, tűzfelhők
közt amerre jártam.
Sokszor elsüllyedtem én,
míg haza találtam.
Ma is áldom, ez éltet
maró könnyezüsttel,
a szó, a “légy jó mindig”
mennybeszökő füstjel
intő mementóként,
s örökre fennmarad,
míg foglyul ejt a fény,
s elföldel a nap.
Legutóbbi módosítás: 2014.09.14. @ 14:42 :: Seres László