Már tisztáztuk, milyen előnyökkel jár számodra egy bármikor megnyitható levél, ámbár ez minden más irományra és élményforrásra érvényes. Nekem tetszik ez a kölcsönösségen nyugvó állapot, annál is inkább, mivel egyre több időt töltünk a számítógépünk képernyője előtt.
Mostani mesémmel a tükörkép világára tekintünk, ha nincsen ellenedre. Tartozom neked ezzel, mert a múltkori találkozásunkkor a kelleténél indulatosabb voltam. Azt vettem észre, hogy kicsit meg is riadtál emiatt. Ahogyan ott álltunk a fali tükör bűvkörében, én elkeseredésemben mindkét kezemmel nekitámaszkodva bizonygattam, mekkora csaló is ő valójában. A bal öklömet és persze azt az oldalamat végig jobbnak hazudta.
Teljesen lehiggadtam, folytathatjuk a témát, hiszen a tükörvilág — mint univerzumalkotó — nagyon hamar elvezet bennünket a szimmetria szemet gyönyörködtető formáihoz is, ami nem annyira öncélú élvezeti forrás, hanem inkább az egyensúly feltétele. Környezetünk legtöbb mozzanatában ennek az alapvető igénye is benne rejlik.
Könnyen kitalálhattad, hogy a szimmetria születésénél is a tükörkép világ bábáskodik. A fazekas az alaktalan, torz masszát egy általa hajtható korong közepére helyezi. Amikor a pörgést indítja, az anyag hol a tükörkép, hol meg a valós oldalra kerül. Az elvárt forma sablon vagy ügyes kezek segítségével kel életre. Mondhatod azt is, hogy forgatás során a valódi és a tükörkép világot elválasztó fősíkot pörgeti, ami szintúgy igaz.
A kertépítő művész és a kertész együtt csodákra képesek, amikor a növények világában például növekedésben a statikai egyensúlyt helyezik előtérbe, vagy amikor valamely dús levélzetű bokorcsoportokat szabályos formákra nyírnak.
A szimmetria megjelenítése a művészetben erőt, nyugalmat, békét sugároz. Már egyiptomi műemléki ábrázolásokban is előfordult, hogy például a szoborfaragó művész ezt a teljes szimmetriát tudatosan, mozgásábrázolással megbontotta, mint a (rendszerint bal lábbal) lépni készülő uralkodói póz megörökítésével. Az engedelmes alattvaló látásmódjában ez mozgalmasságot, tettrekészséget, felsőbbrendűséget sejtet.
Rövid kirándulásunkat a fizika világába érve szakítjuk meg. A természeti folyamatokban, az anyag egyensúlyi állapotának eltérítésekor, azonos energiájú reakciók ébredhetnek a visszarendezésre. Ez is egyfajta tükröződés, az erőjátékoké.
Az anyag–antianyag létezésében pedig minden pontról pontra és helyre azonos pulzálás, ami viszont rigorózus egymásutániságban, előjelváltóan zajlik, iszonyatos sebességgel, minden elemében ön- és ellentetten, a megsemmisítő találkozás szigorú tilalmával felvértezve.
Legutóbbi módosítás: 2019.08.15. @ 11:48 :: Meyer József
