Öreg háznak csontja ropog,
benne a szív alig dobog.
Zokognak az üres szobák,
gyászolnak a rongyos ruhák.
Kopott gramofon dallama,
régi titkokról vallana.
Álmában a poros parkett,
boldogan járja a valcert.
Csengettyű szól halkan, félve,
karácsonyi dalt zenélve.
Valami varázslat kéne,
egy új, szebb élet reménye…
Legutóbbi módosítás: 2014.12.28. @ 17:33 :: Nagygyörgy Erzsébet
