Másként veszek levegőt.
Nem hajt csalfaködök után semmi,
bár villan szememben a tűz…
– sokszor többet kéne Érted tenni.
Kétségem tördeli ujjaim.
Víztiszta lelked ünnepelni vágy,
hogy megláthasd árva gondjaim,
korhol a szó, dermed az ágy.
Megroppant, s így egyre nő,
a vállam mögött hagyott idő…
Legutóbbi módosítás: 2008.01.12. @ 18:37 :: Serfőző Attila
