…egy suta kis lépés
utánad eredt,
míg a pillanat
rólad kérdezett,
hétszer álmodott álmok
mára megöregedve
bújtak ablakok
jégvirág csókolta
vaksi szemére,
parázs alatt szunnyadt
egy elfeledett nap,
s kéménynek szája
kiáltott égre átkokat.
…az a suta lépés
magára maradt,
csendet ölelt
a félszeg pillanat,
az álmok néha
gallér alá kérezkedtek,
a tegnapról megfeledkezve
rajzoltak színeset
vén kérges tenyérbe,
míg lobbant a parázson
aprócska láng,
eresz szélén megült
a várandós magány.