Tanulj meg lentről égig érni,
a fák csúcsához ujjal érni,
tanulj meg futni, kergetőzni,
a fűszálakon nyergelőzni,
tanulj meg mindent megtanulni,
orgonaszárú sípot fújni,
tanulj hegedűt, dobot, kürtöt,
mindent, mit ember összegyűjtött,
és ha már mindent tud az ujjad,
kiderül, csak a dudát fújtad.
Böröczki Mihály - Mityka : Végeredmény
2015.03.27.
Böröczki Mihály - Mityka
Vers
12
Szerző Böröczki Mihály - Mityka
1009 Írás
1946. Vaszar. Gyönyörű gyerekkor. Iskola. Szeged. Felhőtlen fiatalság. Érettségi. Budapest. Műszaki Egyetem. Kemény kitartás. Diploma. Pápa. Dac és hit. Neki az Ismeretlennek. Vasút. Versek. Vonatok. Pályagörbület. Végállomás. Szombathely. Napilapok. Hetilapok. Folyóiratok. Önálló kötetek. Fénytörések. Vadkörtefák. Vesszőfutás. Antológiák. Ünnepek. Hétköznapok. Két gyerek. Befejezés. Kezdés. Új élet. Szerelem. Öröm. Harmónia. Jegenyék. Stációk. Végtelen út. Vagyok. Tűnődöm. Létezem. Élek. Írok. Anyám templomba jár. Szeretem a vadkörtefákat.