Azt akarom, azt a tegnapi napot,
amikor puha ágyunk volt az asztalunk,
tiszták voltunk, nem éreztem szilánkot,
virágokat szült tündöklő nyarunk. – napot-szilánkot… asztalunk-nyarunk… kicsit sok a ragrím így egycsomóban, plusz még ott van az ágyunk is…
Válaszod szófoszlányokból összerakom,
mielőtt elfogyna hangod a mélyemben,
tudod, még összekoccan szívdobbanásom
tiéddel, elrejtőzöm, melenget minden.
Őrizlek. Gondolataimban tőled
várom a választ. Utolsó mozdulatod,
nemlétező gyönyört, szomorú szemed
ringatom szelíd virágszirmokon.
————————————————————
Nagyjából szabályos szótagszámú sorok, rímek… s valahogy mégsem állt össze igazán a vers. Előbb összerakod, majd várod a választ… de mire is? Kicsit kusza, itt-ott… Kedves Etka! Javaslom dolgozz még rajta. Üdv: Zsó
Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 10:06 :: Dvorák Etela