Te nem tudod, anyám,
hány éve már, hogy csupa vér vagyok.
Vérből van a hold, a nap,
a csillagokon is ott ragyog,
akármerre nézek,
forrón az arcomba csap,
hiába takarom,
félálmomban is hullik rám
a borzalom.
Anyám, te nem tudod,
hogy mindegyik télnek meggyszínű az inge,
és megölelném,
ha egyszer fehér gyolcsban jönne.
Egy darabot szakítanék az ingének ujjából,
és letörölném a vért az angyalok szárnyáról.
Zajácz Edina : Anyám, te nem tudod
2015.04.20.
Zajácz Edina
Vers
5
Szerző Zajácz Edina
201 Írás
1975. november 22-én születtem Nyíregyházán. Végzettségemet tekintve általános ápoló és asszisztens vagyok. Apai nagyapám rokonságába tartozott Váci Mihály költő, az ő és Ady Endre költészete példa számomra. A vers szeretete végigkísérte gyermekkoromat, késztetést az írásra először tizenévesen éreztem. Ekkor még nem tudtam, de azóta igen, hogy a versírás művészet, feladat, amelyet hittel, tisztelettel és alázattal kell végezni. 2010-től a Poet amatőr költők oldalán publikálom verseimet, közülük néhány válogatás antológiákban jelent meg, illetve pályázatokon volt eredményes. Írásaimmal számos irodalmi portálon találkozhat a kedves olvasó. 2016-ban irodalmi munkásságomért Verő László díjat kaptam, ugyanebben az évben megjelent Csöndmadár c. kötetem és a Ratkó József Irodalmi Kör egyik alapító tagja vagyok. Igyekszem megtalálni és megmutatni írásaimon keresztül a magam arcát, az általam képviselt értékeket. Teszem mindezt úgy, hogy közben saját sorsomat és legbensőbb énemet tárom az olvasó elé. Két gyönyörű fiam van, szárnyaszegett angyalként kaptam a földi létbe Márkot, akinek ápolása kitölti napjaim huszonnégy óráját, Levi pedig színesre festi azokat.