Böröczki Mihály - Mityka : Kolduló

2015.05.22. Böröczki Mihály - Mityka Vers 1
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás

Kenyeremet ettem
jó késsel szegetten,
vacsorálni gyűltek
köribém a bajok.

Könnyű lett a lelkem,
könnyűt énekeltem,
nem vigyázta senki
fájnak-é a dalok.

Szegény ember vagyok,
mint az ártatlanok,
ezért nagyra növő
fára akasszatok.

Hiszen a világnak,
a világ bajának,
úgyse nem segíthet,
élek-e, vagy halok.

 

Legutóbbi módosítás: 2015.05.22. @ 07:30 :: Böröczki Mihály - Mityka
Szerző Böröczki Mihály - Mityka 1009 Írás
1946. Vaszar. Gyönyörű gyerekkor. Iskola. Szeged. Felhőtlen fiatalság. Érettségi. Budapest. Műszaki Egyetem. Kemény kitartás. Diploma. Pápa. Dac és hit. Neki az Ismeretlennek. Vasút. Versek. Vonatok. Pályagörbület. Végállomás. Szombathely. Napilapok. Hetilapok. Folyóiratok. Önálló kötetek. Fénytörések. Vadkörtefák. Vesszőfutás. Antológiák. Ünnepek. Hétköznapok. Két gyerek. Befejezés. Kezdés. Új élet. Szerelem. Öröm. Harmónia. Jegenyék. Stációk. Végtelen út. Vagyok. Tűnődöm. Létezem. Élek. Írok. Anyám templomba jár. Szeretem a vadkörtefákat.