Ki tudja mi, vagy ki nógatta útra,
a menekülő-iramodó népet,
az oktalanok barbár háborúja,
vagy ki a pénzzel olajfoltra lépett.
Úgy tartják, egyszer derű jön borúra,
a nyomorúság, akár a tűz, éget,
az ember végül attól szomorú, ha
rásebesednek a drótkerítések.
A tehetetlen düh az égig robban,
a kerek világ hulló darabokban,
az útra kelők dugig vak reménnyel,
csak Isten tudja, mi éri meg jobban,
hogy maradjunk, vagy menjünk tört sorokban,
és vegyüljön a gazdag a szegénnyel
Legutóbbi módosítás: 2015.08.05. @ 06:19 :: Böröczki Mihály - Mityka