Böröczki Mihály - Mityka : Dal van

Van falevél, van madárének,
van égbolt, tenger, meg a kékek,
van egyenes és van a görbe,
van áldozat és van, ki ölte,
van lézerágyú és van csúzli,
van béke és van háborúsdi,
van kék égbolt, van lógó felhő,
van bő folyó, van esőerdő,
van tiszta szó, van mocskos vessző,
van külön és van mind a kettő,
meg van a hegy, meg van a tenger,
meg van az élők között ember,
meg van a gaz, meg van a gazság,
meg van jó, meg van a rosszság,
meg van a van és van a nincsen,
meg van pokol, meg van az Isten,
ki ölbe adott néhány álmot,
hogy melegítse a világot,
hogy ami jó volt, ami jól van,
hogy ami tiszta nyom a hóban,
csak azt kívánjam, azt vigyázzam,
hogy ízét érezzem a számban,
és tudjam, amit nem kell tudni,
a jók nem tudnak jól hazudni.

 

Legutóbbi módosítás: 2015.08.31. @ 10:00 :: Böröczki Mihály - Mityka
Szerző Böröczki Mihály - Mityka 1009 Írás
1946. Vaszar. Gyönyörű gyerekkor. Iskola. Szeged. Felhőtlen fiatalság. Érettségi. Budapest. Műszaki Egyetem. Kemény kitartás. Diploma. Pápa. Dac és hit. Neki az Ismeretlennek. Vasút. Versek. Vonatok. Pályagörbület. Végállomás. Szombathely. Napilapok. Hetilapok. Folyóiratok. Önálló kötetek. Fénytörések. Vadkörtefák. Vesszőfutás. Antológiák. Ünnepek. Hétköznapok. Két gyerek. Befejezés. Kezdés. Új élet. Szerelem. Öröm. Harmónia. Jegenyék. Stációk. Végtelen út. Vagyok. Tűnődöm. Létezem. Élek. Írok. Anyám templomba jár. Szeretem a vadkörtefákat.