Böröczki Mihály - Mityka : Zöld oltár

A természet a leggyönyörűbb oltár,

egy óriási kézzel mért teríték,

a misén hétmilliárd lélek szolgál,

hogy megteremtőjüket istenítsék.

 

Itt nem számít, hogy hányféle a hitség,

mert mindig több egy imádott szobornál.

a jó sem várja, hogy a jobbra intsék,

csak elidőz egy megfáradt mosolynál.

 

És figyeld meg a nyújtózkodó fákat,

a bokrokat, ahogyan térden állnak,

a fűszálat a lélegző szabadban,

 

és vedd észre a láthatatlan szálat,

mi fogódzkodót nyújt le a világnak,

hogy lubickolva fürdőzzön a Napban.

 

Legutóbbi módosítás: 2015.10.29. @ 11:12 :: Böröczki Mihály - Mityka
Szerző Böröczki Mihály - Mityka 1009 Írás
1946. Vaszar. Gyönyörű gyerekkor. Iskola. Szeged. Felhőtlen fiatalság. Érettségi. Budapest. Műszaki Egyetem. Kemény kitartás. Diploma. Pápa. Dac és hit. Neki az Ismeretlennek. Vasút. Versek. Vonatok. Pályagörbület. Végállomás. Szombathely. Napilapok. Hetilapok. Folyóiratok. Önálló kötetek. Fénytörések. Vadkörtefák. Vesszőfutás. Antológiák. Ünnepek. Hétköznapok. Két gyerek. Befejezés. Kezdés. Új élet. Szerelem. Öröm. Harmónia. Jegenyék. Stációk. Végtelen út. Vagyok. Tűnődöm. Létezem. Élek. Írok. Anyám templomba jár. Szeretem a vadkörtefákat.