Éget a fény, vágy
valósult, szállok ki, a
tengerért jöttem.
Fenséges Ión!
Szikrákra töri a fényt.
Az égnél kékebb.
Istenek éltek
itt hitben hajdan, de a
mítoszok szépek.
Lugas-étterem.
Pálma-, narancs-, ciprusfák.
Futóvirágok.
Narancs, roston sült
hal, bárány, capri bogyó
íze a számban.
Citrom, salátás
remekek. Házigazdánk:
Maria, Szpirosz.
Északra tőlünk
Ithaka. Odüsszeusz.
Homérosz-hajnal!
Partot tenger mos,
szavak Julika ajkát:
„Tudod, a kő: csont…”
Fehér kavicsok
ezre parton, sodródva
szét. „A kő marad.”
Görög művészet!
Évezredes csodák közt
vagyok a térben!
Gyors hullámrajzok.
Képzeletbeli zúgás,
csendem túljátsszó.
Mese-óriás,
felhősubás hegy tengert
harapóba fog.
Kedv ragad, nyakig
hullámokban szavam száll:
élő verssorok.
Legutóbbi módosítás: 2015.10.11. @ 08:15 :: dudás sándor