A vágy hozta, a vágy vitte, de ami közte történt, az minden vágyat felülmúlt…)))
Egymásba dőltek a fellegek.
Valahol kivert kutya csaholt.
A hajnal is beleremegett,
karjában csontig fagyott a hold.
Szél zizzent, a fény bekönyökölt,
vér pezsdült hulló tűz aranyán.
Félig ébren párnáim fölött
őrzöm az éjt, aludj még Anyám.
Úgy vigyázom mozdulataid,
mint jégpáncéljukat a hegyek,
mit kelő nap tüze alakít.
Meglopom álmod, hogy veled legyek.
Messze jársz most, haza vitt a vágy.
Három nap veled, amíg itt vagy,
Mindenem. Neked fájó hiány.
Szülőfölded csak otthon ringat.
A hajnalt várod nap-nap után.
Mégis, míg vagy, gyermek leszek én
kamasz-hittel, félszegen, sután.
Ifjúságom újra visszatér.
(Kép: Internet)
Legutóbbi módosítás: 2016.01.19. @ 07:43 :: Seres László
