Fotó: Kőműves Kata
Fények árnyakkal ropmak
vidám táncot a színpadon.
Vérbő lendületükkel
megigézik lelkünket,
agyunkba furakodnak
és velünk maradnak.
Modern koreográfia idéz
ősi képeket bennünk,
amikor barlangok falára
lángoló faág fénye
vetített misztikus képeket
szellemekről és vadakról.
Monoton ritmusra hajladozva
akkor is tánccal áldoztunk,
bőséget remélve sorsunktól.
A Fény, az Árnyék és a Tánc
az Élet maga, mely kortalan,
de sosem személytelen.
Ritmususok és rigmusok
lelkünkben élnek mindig,
amíg csak az emberfia
lépni s dalolni bír.
Legutóbbi módosítás: 2015.11.03. @ 16:22 :: Márkus László
