Böröczki Mihály - Mityka : Az ember napja

 

Már annyi féle napot kitaláltunk,

van állatok, növények – bármi napja,

az ünnepelés olthatatlan vágyunk,

hol senki senkit nem gerjeszt haragra.

 

Egy nagy sakktáblán háborúkat játszunk,

az ölés bűnét lemossuk a könnyel,

az Istennek is mattot ad halálunk,

s a világ tele lesz hamis örömmel.

 

Rossz hírek fonják nap-nap bolygónk körbe,

itt zabálunk, ott fölkopik az állunk,

rossz puskatuson tesszük karunk ölbe,

és ártatlanul békességre vágyunk.

 

Hát dobjuk el a pénzzel  teli zsákot,

s ha pislog a Nap, tegyünk rá egy sapkát,

és legyen minden élőlényünk áldott,

de ünnepeljük meg az Ember Napját.

Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 10:12 :: Böröczki Mihály - Mityka
Szerző Böröczki Mihály - Mityka 1009 Írás
1946. Vaszar. Gyönyörű gyerekkor. Iskola. Szeged. Felhőtlen fiatalság. Érettségi. Budapest. Műszaki Egyetem. Kemény kitartás. Diploma. Pápa. Dac és hit. Neki az Ismeretlennek. Vasút. Versek. Vonatok. Pályagörbület. Végállomás. Szombathely. Napilapok. Hetilapok. Folyóiratok. Önálló kötetek. Fénytörések. Vadkörtefák. Vesszőfutás. Antológiák. Ünnepek. Hétköznapok. Két gyerek. Befejezés. Kezdés. Új élet. Szerelem. Öröm. Harmónia. Jegenyék. Stációk. Végtelen út. Vagyok. Tűnődöm. Létezem. Élek. Írok. Anyám templomba jár. Szeretem a vadkörtefákat.