Jószay Magdolna : Szürke vers

2008.02.04. Jószay Magdolna Vers 2
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás
Hideg szél fúj, szürke lepel
borítja be az eget…
Hideg szél fúj, szürke lepel
borítja be az eget,
szürke a föld, a lég, a járdára
szitáló ködpermet,
szürke a macska is, ki puhán
oson a vizes háztet?n…
ragaszkodó a ragacsos sár,
ottmarad súlya a cip?n.

Ázott borostyán hanyagul lógva
veri a kerítés oldalát,
melynek korhatag deszkája csüngve
megadta sorsának rég magát.
Komor, nyomasztón depressziós
ez az ólmos-bús hangulat,
s nehéz elképzelni, hogy eljön majd
újra egy friss, szívmelenget?
illatoktól gazdag,
reményekt?l sejl?,
szerelmekt?l zeng?
színes, új tavasz.

Legutóbbi módosítás: 2008.02.04. @ 23:30 :: Jószay Magdolna
Szerző Jószay Magdolna 210 Írás
Nyomdász voltam sokáig, jelenleg kiadóban dolgozom szerkesztő-tördelő-korrektorként. Nagyon szeretem a verseket, magamat ösztönverselőnek mondanám, ugyanúgy előfordulnak szabad- és prózaversek nálam, mint versszerű gondolatok, rímesebb versformák. Témáim főleg emberi érzésekről, emberi kapcsolatokon való meditálásokról, de természetről, családomról, macskáimról ugyanúgy szólhatnak. Egy könyvem jelent meg, Aranygondolatok címen, mely saját eddigi életem olvasmányainak zöméből kézzel kiírt - eddig még más által ki nem gyűjtött - majd nyilván beszedett, betördelt gondolatok gyűjteménye. Az Index Fórumon van Gyöngyszemek, kavicsok, aranygondolatok c. irodalmi topikom, melyet 1 éve nyitottam Bűvössárkány nicknéven. Amatőrként verselek, azt tartom, könnyebb elviselni örömet, bánatot, fájdalmat, tragédiát, ha ezeket az érzéseket kiírjuk magunkból.