Paul Heyse
(1830-1914) német költő, novellista.
1910-ben Nobel-díjas.
Vorfrühling
Koosán Ildikó fordítása
Koratavasz
Vihar tombolt az éjszaka,
A kopár fákkal küzködött.
Korán ébredtem, nem csoda,
Szívemben félsz, s remény között.
Hallgasd, ez csivithang talán
Az erdőn át mintha szólna.
Ágak közt fészkelne már
Szeretett rigóm újra?
S a fehér sáv az úton ott-
Hitetlenül lesem nyomát:
A tél hagyott késő fagyot,
vagy ez már kökényvirág?
2016. junius 4.
Vorfrühling
Stürme brausten über Nacht,
Und die kahlen Wipfel troffen.
Frühe war mein Herz erwacht,
Schüchtern zwischen Furcht und Hoffen.
Horch, ein trautgeschwätz’ger Ton
Dringt zu mir vom Wald hernieder.
Nisten in den Zweigen schon
Die geliebten Amseln wieder?
Dort am Weg der weiße Streif –
Zweifelnd frag’ ich mein Gemüte:
Ist’s ein später Winterreif,
Oder erste Schlehenblüte?
Legutóbbi módosítás: 2019.07.09. @ 15:16 :: Koosán Ildikó
