Már a lépcső se kettesével,
az ivás se reggelig,
tudod, az az izé, na, tudod,
elnézed, hogy én egyedül,
mikor pihenünk már,
valamikor nem így,
jaj, régen,
már nincs annyi,
idő se mondatokra,
szavakra sem
kedves
nézlek
Legutóbbi módosítás: 2016.12.29. @ 00:54 :: Zalán György