Zajácz Edina : Belőled fakad

A te mozdulatlanságodban hiszek,

ahogy medrükben a szótalan vizek,

érted lettem ilyen kérlelhetetlen,

elbújnék erős, forró tenyeredben.


Fosztogató telek kikezdték a szám, 

míg várakoztam létem hátoldalán,

érted sírtam, mikor feszített a vágy,

akár szenteket az égi szolgaság.


Te jelented a valóságos istent,

földönfutó lelkem otthonát itt lent,

és ha valahányszor mondani kéne,

fölparázslik a felhők nagy sörénye.


Halkabban, mint a tisztavizű forrás,

belőled fakad ez édes borzongás.

Legutóbbi módosítás: 2016.08.03. @ 22:45 :: Zajácz Edina
Szerző Zajácz Edina 201 Írás
1975. november 22-én születtem Nyíregyházán. Végzettségemet tekintve általános ápoló és asszisztens vagyok. Apai nagyapám rokonságába tartozott Váci Mihály költő, az ő és Ady Endre költészete példa számomra. A vers szeretete végigkísérte gyermekkoromat, késztetést az írásra először tizenévesen éreztem. Ekkor még nem tudtam, de azóta igen, hogy a versírás művészet, feladat, amelyet hittel, tisztelettel és alázattal kell végezni. 2010-től a Poet amatőr költők oldalán publikálom verseimet, közülük néhány válogatás antológiákban jelent meg, illetve pályázatokon volt eredményes. Írásaimmal számos irodalmi portálon találkozhat a kedves olvasó. 2016-ban irodalmi munkásságomért Verő László díjat kaptam, ugyanebben az évben megjelent Csöndmadár c. kötetem és a Ratkó József Irodalmi Kör egyik alapító tagja vagyok. Igyekszem megtalálni és megmutatni írásaimon keresztül a magam arcát, az általam képviselt értékeket. Teszem mindezt úgy, hogy közben saját sorsomat és legbensőbb énemet tárom az olvasó elé. Két gyönyörű fiam van, szárnyaszegett angyalként kaptam a földi létbe Márkot, akinek ápolása kitölti napjaim huszonnégy óráját, Levi pedig színesre festi azokat.