Apáti Kovács Béla : Ha nagy leszek…

… ovis módra

 

Ha nagy leszek, feleségül veszem Szandrát. Ő még nem tudja. Csak anyának árultam el tegnap este, neki is tetszik, azt mondta szép kislány. Csillogó, kék szemei vannak.

Mindketten ugyanabba az oviba járunk, én nagycsoportos vagyok, Szandra középső csoportba jár. Minden nap találkozunk az udvaron, és játszunk a homokozóban.

Múltkor építettem neki egy szép homokvárat. Nagyon örült neki. Csak az undok Rolli összedöntötte. Haragszom Rollira. Meg is mondtam az óvó néninek, aki megígérte, ha még egyszer ilyet csinál, sarokba állítja, és nem jöhet ki játszani az udvarra.

Ma majd építek egy újabb várat Szandrának, ami olyan szép lesz, mint az igazi. De ha ezt is lerombolja Rolli, akkor nagyon mérges leszek.

Már nagyon várom szeptembert, amikor iskolába megyek. Csak az a kár, hogy Szandra nem jöhet velem. Ő majd még csak a jövő évben lesz iskolás. Azt mondta, hogy édesapja beszél a tanító nénivel, hogy együtt mehessünk elsőbe.

Milyen jó is lenne! Ott is mellettem ülne a padban és együtt tanulnánk.

Szomszédunkban lakik egy nagyfiú. Nemrég azzal ijesztgetett, hogy aki nem tanul az iskolában és rosszalkodik, azt délután bezárja a tanító néni egy sötét szobába, és estig ott kell maradnia. Ebédre is papírgalacsinból készített ebédet kap.

Anya megnyugtatott, ez nem igaz. Valóban az iskola más, mint az óvoda, és sokat kell tanulni, de azért a szünetekben játszhatunk is. A tanító néni nagyon aranyos, és szereti a gyerekeket. Csak szót kell fogadni neki. Ennek fejébe megtanít; írni, olvasni, számolni és még rengeteg tudományra.

Én már tudok számolni tízig, sőt még a nevemet is le tudom írni. Egyik nap apa megtanított erre. Rolli még ezt sem tudja. Buta fiú. Csak a homokvár lerombolásához ért. Ugye ez nem szép dolog? Nem is barátkozunk vele, Szandrával.

Nem szeretek olyan gyerekeket, akik durvák és állandóan veszekednek. Anya mondta, ne álljak velük szóba, s kerüljem ki őket. Apa szerint meg nem szabad hagynia magát az embernek. Húzzak be nekik egy nagyot, ha bántanak.

Most aztán nem tudom, mit tegyek? Majd megkérdem Szandrától. Kíváncsi vagyok, hogy ő, mit javasol.

Annyi bizonyos, ha valaki bántani akarná a barátnőmet, akkor azt megvédeném.

Apa és anya szerint is erős fiú vagyok. Én vagyok a legmagasabb az óvodában. Rolli jobban jár vele, ha békén hagy minket. Különben is Balázska a legjobb fiú barátom, kinek édesapja birkózó, megígérte, hogy szól apjának, hogy engem is tanítson meg birkózni. Ha megtanulok, akkor aztán jaj lesz Rollinak! Úgy földhöz fogom vágni, mint a pinty. Sírhat nekem, nem fogom sajnálni. Miért sajnáljak egy rossz fiút? Ő kereste magának a bajt.

Nem rossz oviba járni. Csak délután ne kellene aludni. Miért nem lehet akkor is játszani!? Majd  megkérem az óvó nénit, hogy engem és Szandrát engedjen ki az udvarra homokozni, amíg a többiek alszanak. Tudom, Szandra sem szeret aludni. Ez egy olyan rossz szokás. Ráadásul csöndben is kell maradni hosszú ideig, aki izeg-mozog, arra az óvó néni rászól. Nem tudom, ki találta ki, hogy az ovisoknak aludniuk kelljen ebéd után. Szerintem, el kellene törölni, és helyette mindenki tegye azt, amit akar.

Én biztos, hogy Szandrával játszanék az udvaron.

Szandra lehet már sejti, hogy feleségül akarom venni, ha nagy leszek. Még nem mondtam meg neki. A felnőttek szerint az ilyen szándékukat ünnepélyes keretek között hozzák a kiválasztott tudtára. Naná, én is így fogok tenni. A homokozóban építek neki egy szép homokvárat, és akkor majd megtudja, mit tervezek, ha nagy leszek. Alig várom, hogy nagy legyek. Szandra lesz a feleségem, egy hatalmas házban fogunk lakni, aminek lesz szép nagy kertje.

Csak ne kellene ebéd után aludni. Nagyon utálom. Olyan rossz hosszú ideig csendben maradni. Ilyenkor mindig Szandrára gondolok.

Az a kár, hogy ő középsőcsoportos és egy másik szobában alszanak. Legalább itt lehetne velem. Milyen jó lenne együtt aludni. Amikor az óvó néni nem nézne ránk, beszélgethetnénk.

A többi gyerek mindig gyorsan elalszik, csak én nem tudok. Mindig Szandrára gondolok. Tegnapelőtt véletlenül elaludtam, képzeljétek el, Szandráról álmodtam. Álmomban már megnőttem és feleségül vettem Szandrát. Milyen szép is volt! Bárcsak már felnőtt lehetnék!

Ma az ebéd nagyon finom volt. Nagyon szeretem tejfeles makarónit. Olyan sokat ettem belőle, hogy majdnem kipukkant a hasam. Szandra majd minden nap tejfeles makarónit készít nekem ebédre. Csak az a baj, hogy mindig összekenem a számat, arcomat tejfellel. A dadus néninek kellett lecsutakolni ebéd után. Ha nagy leszek, akkor majd megtanulok rendesen enni. Anya mindig azt mondja, egy nagyfiú nem keni össze magát, ha eszik. De ez olyan nehéz. Hogyan lehet egyszerre kettőre figyelni? Figyeljek az evésre, és közben élvezzem a tejfeles makarónit is. Ez lehetetlen. Valószínűleg, amikor majd nagy leszek, ezt akkor sem tudom megtanulni. Ha nagy leszek, akkor majd Szandra megtörli az arcomat, én meg az övét.

Milyen szép lesz! Már úgy szeretnék felnőtt lenni!

Ma megkérdezem anyát, mennyit kell még addig aludni. Remélem már nem sokat.

Felnőttnek jó lenni. Felnőttek azt csinálnak, amit akarnak. Óvó néni nem parancsol nekik. Nem mondja, üljél le! Ne rosszalkodjál! Maradjál csöndben! — Minden nap az oviban ezt halljuk. Szandra is már nagyon unja. Milyen jó lesz, ha nagyok leszünk. Sohasem fogok ebéd után aludni.

Itt fekszem az oviban, és türelmetlenül várom, hogy felkelhessünk. Még az uzsit sem fogom megenni, mert annyira sietek majd a homokozóba, hogy Szandrának megépítsem a várat.

Jaj, csak ne kellene aludni!

Nem tudom, mi történt velem? Elaludtam. Dadus ébresztett fel, uzsonnázni hívott. Finom barackízes kenyeret kaptunk, de én most nem akartam enni. A dadus csodálkozott is, miért nem eszem. Nem mertem elárulni neki, hogy sietnem kell a homokozóba várat építeni.

Szandra már bizonyára kint van az udvaron.

Végre, mi is mehetünk. Szandra sehol. Máskor ilyenkor már várt a homokozó mellett.

Mi történhetett? Hiába kérdeztem a dadust, nem tudta, hol van a barátnőm. Balázska szaladt hozzám, és a fülembe súgta, látta, Szandrát édesanyja ma előbb hazavitte.

Akkor ma nem tudom megmondani neki, hogyha nagy leszek, akkor feleségül veszem. Pedig, milyen jó lett volna közölni vele.

Most mi lesz? Kinek építsek homokvárat? Holnapig kell várni Szandrára. De akkor tényleg megmondom neki, ha nagy leszek, feleségül veszem.

 

 

Legutóbbi módosítás: 2016.09.18. @ 12:37 :: Apáti Kovács Béla
Szerző Apáti Kovács Béla 193 Írás
Mindig szerettem az irodalmat. Számomra az olvasás, olyan, mint más embernek a kenyér. Nem múlik el nap olvasás nélkül.