Hiányodnak szikes földjén
könnycseppekből kővé dermedt
kristályhegyek magasodnak.
Éles szélű bánatszilánk
áttör szívem kemény falán,
sötét sorsom reám vetül.
S hiába szól a vers, a dal,
hiába szól a sok harang,
hisz többé nem leszel velem.
Legutóbbi módosítás: 2016.09.27. @ 08:00 :: Nagygyörgy Erzsébet