Ejnye, ha bolond, le vele,
ne töltse itt tele
nekünk
a sz?z fejünk
arra nam méltó
magfonnyasztó
magamutogató lángelmével,
mikor elemében
van a szegény
szája benem áll
a remény
hal meg, nem te,
f?, hogy áll
az alku, és a rend
ne gyötörjön, hogy nemn
te vagy akit rögtön
szeretne, ily szertelent
nem rendest, ki keres?
Neszte ez való neked:
vedd be a részed,
már nem leszel részeg,
te szegény félszeg kis
csavargó, elvesztett a hit
téged, de megtalált az
aki véred lett
még láttad, ?t a bérleted
képzelt kis ablakán, mi
utaztatott, a dunán,
meg híres nagy tornyokba,
városba városból
édesb?l, sósból
vagyrtok, nem fagytok meg
semm sincs és nem is lesz
ezt ne tudja, ne értse
a robot társaság, énse
fogom megmutatni nekik,
megígérem!
