Nem tudok másra gondolni
mióta megláttam.
Karján két gyerek, hátán egy
ül a hátizsákban.
Forrong az ész, zavarodott,
tétova az ember.
Fénytelen szemek írisze
halálra dermedten
kiutat keres, amitől
el nem téríthető,
míg remény van, hogy négy lehet
minden kétszerkettő.
Akkor is, ha nincs több érvünk,
ami pokolra hull,
s mást mond a száj, amit a szív
súg. Kimondatlanul.
(Kép: Internet)