Helsingör, Hilleröd, Roskilde
Távolban, a tengerszoros túlpartján Malmö Dél-Svédország legnagyobb városa, házai Liliputi-házaknak tűnnek innen a lejtős köves partról, mintha az egész karnyújtásnyira lenne, s hangyányinak a mozgó alakok távcsövön át feltérképezve a vízen túli tájat.
A Svédországot Dániától elválasztó Oresund tengerszoros itt a legkeskenyebb, mindösszesen négy kilométer. Ez teremti meg az összeköttetést a Balti tenger és az Északi tenger között.
Sorra kerül, bizakodom, hogy hamarosan közelebbről megismerjem Malmőt, de most még itt gyönyörködünk Dániában, Helsingörben, Észak-Európa egyik jelentős reneszánsz várának, Kronborgnak sáncainál a panoráma szépségében.
A tenger fölé magasodó külső sáncon ágyuk sorakoznak, míg beljebb haladva láthatóvá válik a magas kőfal mögötti belsőudvar tenger felé irányuló ágyú- és fegyverarzenálja.
Az 1420-as években építettek ide egy Krogen nevű erődöt, hogy beszedjék Svédország és Dánia között közlekedő kereskedőhajóktól a vámot. Másfél évszázad múltán 1574 és 1585 között ezt építette át II. Frigyes egyedül álló reneszánsz kastéllyá, és Kronborgnak nevezte el. Egy időben királyi lakóhelyül is szolgált. Elszenvedett több tűzvészt, és a svédek az 1600-as évek közepén hosszú ostrom után bevették. A visszavételt követően építettek ki új védelmi vonalakat, ettől számít Európa legerősebb erődítményének. Börtön és kaszárnya is volt az 1900-as évek elejéig, 1915. óta itt kap helyet a Dán Tengerészeti Múzeum.
A kastély alatti kazamatákban Holger Danske szobrát lehet megtekinteni. A legenda szerint ő az a legyőzhetetlen harcos, aki hadjárataiból Dániába hazatérve mély álomba zuhant, de ha nagy veszélybe kerülne hazája, felkél, és újra harcba indul.
A várkastély jelentősége napjainkig, hogy Shakespeare Hamlet c. drámáját itt adták elő első alkalommal az író halálának 200. évfordulóján, az 1800-as évek elején és azóta is, növelve ezzel a hely idegenforgalmi jelentőségét. Kronborg az UNESCO világörökség része.
A következő látnivaló színhelye Hilleröd. A várost a 15. században alapították. Jelenleg a gyógyszergyártás és az oktatás regionális központja Dániában. Nevezetessége a Frederiksborg Kastély, sokáig királyi lakhely volt. A korábbi épületegyüttest IV. Keresztély dán király építette át klasszikus stílusba az 1600-as évek végére.
Fredensborgnak kitüntetett történelmi szerepe van: kápolnája a XVII.-XIX. század között uralkodói koronázó hely volt, lovagtermét pedig az Elefánt Rend és a Dannebrog (dán lobogó) Rend átadására használták — ez utóbbi két kitüntetést ma is itt adják át. — A kastély folyosóin, lépcsőházaiban bolyongva láthatjuk, hogy a falat telis-tele borítják a kitüntetettek címerpajzsai, egészen a jelenkorig. Ma a Nemzeti Történelmi Múzeum kap itt helyet.
Az épületet korabeli berendezési tárgyakkal rendezték be, legnagyszerűbb helyiségei a Kápolna, a Lovagterem, a Kihallgatási terem és a Rózsaterem. Végigjárni az emeleteket, a csodálatos termeket, a korabeli faragott, intarziás szekrények, asztalok, komódok, használati tárgyak, a művészi kő- és fafaragványok, a hatalmas gobelinek, neves festők képei, a rengeteg aranyozás, mesés majolikák, ezüst- és üvegtárgyak látványa ejt ámulatba, alig győzöm fotózni, a mellet, hogy gyönyörködésre is maradjon idő. Útinaplómmal ezért térek vissza most, újra átélni a szépség elkápráztató erejét, az élmény fellelkesítő, felemelő érzését, mert tudom, csendes óráim, napjaim ékkövei lesznek majd a jövőben.
Egy kedves házaspárral együtt a kastélypark árnyékos tavacskájánál pihenünk egy rövid ideig, fogyasztjuk el előkészített szendvicseinket, hogy aztán a városka egyik kávézójának teraszán ki-ki az ízlése szerint cappuccino, sör, vagy habos kakaó mellett nyugtázza a látottak nagyszerűségét.
A látnivalók sorában Roskilde következik. Sokáig Dánia fővárosa volt, 1400-as évektől lett az új főváros Koppenhága. A városban emelkedő hatalmas katedrálist az UNESCO a világ kultúrkincseként 1995-től a világörökségek közt tartja számon.
A katedrális az 1500-as évek közepéig katolikus, a reformáció kezdetétől protestáns egyházként működik.
A 900-as évek végén épült itt először egy fatemplom, ami az évek során többszöri tűzesetek martaléka, de újra és újra felépítik, míg végül 1035-ben kőtemplomot emelnek. Viszontagságos sorsa miatt, csak az 1968-as tüzeset-utáni átépítés és a 2006-08 között elvégzett tetőcserével kapja meg a jelenlegi méltóságteljes kinézetét.
A katedrális közismerten a világon a legtöbb uralkodó /21/ és királynő /18/ temetkezési helye, e miatt a dán történelem tárházának is tekinthető. Az oldal-kápolnákban díszesen faragott síremlékekkel, hatalmas pompával elkészített szarkofágok, koporsók sorakoznak, az altemplomban pedig a kripták. A templom freskói XII-XV. századiak. A nagy triptichon aranyozott oltár számos festett és aranyozott alakkal mély benyomást tesz a látogatókra. A Roskilde-i katedrális ereklyéje Szent Lucius pápa koponyája, aki igen rövid ideig, 253. június 25-től 254. március 5-én bekövetkezett mártírhaláláig ült Szent Péter trónján. Újabb tanulmányok /2015/ cáfolják az ereklye valódiságát:
„A legenda szerint a Szent Lúciusznak tartott koponya úgy jutott a dániai Roskilde katedrálisába, hogy a város polgárai valamikor 1100 körül elhatározták; újonnan felszentelt templomuknak védőszentre lenne szüksége. Két pap egészen Rómáig utazott, hogy a Vatikántól kérjen ereklyét. Rómában a Szent Cecília templomba irányították az ereklyebeszerző egyházfikat, hogy válasszanak maguknak a rengeteg szent tárgy közül. Miközben a szóba jöhető szent tárgyak között válogattak, a nap éppen megvilágított egy koponyát, amelyről kiderült, hogy Szent Lúciusz fejereklyéje. (A Lúciusz név latinul fényt jelent, így a papok úgy gondolták, égi jellel van dolguk). Egyikük később azt állította, hogy Szent Lúciusz megjelent neki álmában, és kijelentette, csakis ő lehet az új katedrális védőszentje — így a követek az új ereklyével visszaindultak Roskildébe, hogy új, méltó nyughelyére vigyék a római katolikus egyház 22. pápájának megszentelt földi maradványát.
A koponyát hosszú évszázadokon át egy díszes hermában őrizték a katedrálisban, később átszállították a Dán Nemzeti Múzeumba. 1908-ban visszakerült a katolikus egyházhoz, és Koppenhágában, a St. Ansgar katedrálisban helyezték el. (Dániában különös tisztelet övezi a szent pápát, így többek között magának a fővárosnak, Koppenhágának is Szent Lúciusz a védőszentje.)
Úgy tűnik azonban, hogy a múzeum és a katedrális között valami történhetett az ereklyével, egy friss kutatás szerint ugyanis a Koppenhágában kiállított koponya korántsem Szent Lúciusz ereklyéje.
A C14 alapú kormeghatározás mellett Karin Frei archeológus és geológus a csontokban található stroncium mennyiségét vizsgálta — ez azért fontos, mert ennek segítségével az is behatárolható, hogy hol élt a kérdéses személy. Az első vizsgálati eredmények alapján a Szent Lúciusznak hitt ember valószínűleg Rómában élhetett, és a 3-4. században halt meg. Rómában — ebben az időszakban — katakombákban temetkeztek a keresztények, ahol kiváló állapotban maradtak fenn az emberi maradványok. Per Kristian Madsen, a Dán Nemzeti Múzeum igazgatója szerint az a legegyszerűbb út annak végső eldöntéséhez, hogy kihez tartozhatott a koponya, ha felnyitják az állítólag hozzá tartozó test koporsóját a Szent Cecília templomban, Rómában. Ha a szarkofágból hiányzik a koponya, akkor érdemes tüzetesebb vizsgálatnak alávetni a csontokat is, ha pedig nem, akkor továbbra is rejtély marad, ki volt egykor a Szent Lúciusznak tulajdonított fejereklye valódi gazdája.”
/Idézet az internetről/
Különlegessége a katedrálisnak a déli falon elhelyezett késő gótikus stílusban készült mechanikus óra, ami 1500-as évektől, üzembe állítása óta, „pontosan” mutatja az időt.
A hatalmas épületben télen fűtés van. A katedrális évente 110-120.ooo látogatót vonz.
Felidézve az út második szakaszát, úgy látom, rengeteg ismeretanyaggal gazdagodtam, miközben jól szórakoztam, gyönyörködtem és nagyszerű ellátásban volt részem. Dániai kalandozásaim tovább erősítik meggyőződésemet, jó döntés volt betervezni az utat. Nem hiába törtem magam, pénzt, időt, fáradtságot nem kímélve álmaim megvalósításáért, a plusz — ami ennek és bármely más utazásnak a hozadéka — több mint egyszerű, jól szervezett időtöltés; napi erőforrásaim rejtett tartaléka.
2016 szeptembere
Legutóbbi módosítás: 2016.10.23. @ 21:18 :: Koosán Ildikó
