Ki -, le -, és átlépek.
Mindent. Magamat is.
Letapogattuk már rég
egymás domborulatait.
Ismerjük a hegeket
kívül és belül.
Belebetegedtem.
Nem látod. Ha látnád
látogatnál.
Én újra körbejárlak
te körém fonod az űrt.
Ollókezű pszichiáterek
vagdosnak lélekdarabokra.
Emlékbe eltehetsz
talán egy apró fecnit,
egy régen fénylőt,
mára megkopottat.
A többit lehúzom.
Csatornát kerestem
találtam. A végén
nem te vagy,
s nem a fény.
A való világ.
Egy mindent elemésztő,
bűzös pöcegödör.
