Magamnak kerestem,
örülnöm kellene.
Hömpölygök mint
háborgó tenger,
csillapodom
majd egyszer
és akkor megszűnik minden.
Őrület határmezsgyéjén
a vonzalom elmúlt,
az űr áthághatatlan.
Állok a fekete ég alatt,
lábam emelném,
egy mozdulat kellene csupán,
és nem maradna más,
csak a szakadék.
Legutóbbi módosítás: 2016.12.12. @ 18:18 :: Magdus Melinda