Édesanya volt,
mikor kicsi voltam,
óvott víztől, széltől.
Édesanyám! – mondtam.
Anya lett aztán,
leckét belém verte,
– újra – , mondta újra
így írom most versbe.
Mama lett aztán,
a jóságos és édes,
nem nevelte gyerekem,
kacagva volt mérges.
Most Édesanya újra,
és hogy nevelt engem,
arra most már büszke,
magával elégedetlen.
Legutóbbi módosítás: 2017.05.07. @ 15:45 :: Radnó György