saját fotó
Zárt ajtók és rideg falak,
csend honol, és kétes magány,
néhol hullik már a vakolat,
de kint áll néhány utcalány.
Az urakra várnak késő estig,
és van, hogy egész éjszaka,
nem számit, hogy milyen idő,
nagy úr lett a pénz szava.
Esőben és hóban, szélben,
egy titkos álmot kergetve
királyfiról álmodoznak,
s válogatnak kedvükre:
Kövér, ez meg túl fiatal,
a pénztárca túl sovány —
így lesz a sok szép leányból
elhagyatott öreglány.
Szendék, szüzek, szendeszüzek,
mindig a férfi a hibás,
drága játék udvarolni,
megváltozott a világ.
Legutóbbi módosítás: 2017.12.14. @ 17:47 :: George Tumpeck