Zajácz Edina : Tűzlepkék

Már több, mint ezerszázötvennégy napja szerelmes vagyok beléd,

figyelem, ahogy  esténként, pontosan ötkor belépsz az ajtón.

Magaddal hozod  kettőnk kimeríthetetlen csillagrendszerét,

mely ott bolyong a hajnali csókjaink között rejlő búcsúszón,

s mikor tenyeremmel újra magadra simítod létem sebét,


kiengedem a bordáim kalitkájában érted verdeső

tűzlepkék sokaságát és rád hullok, mint könnyű szikraeső.

Legutóbbi módosítás: 2018.02.22. @ 13:57 :: Zajácz Edina
Szerző Zajácz Edina 201 Írás
1975. november 22-én születtem Nyíregyházán. Végzettségemet tekintve általános ápoló és asszisztens vagyok. Apai nagyapám rokonságába tartozott Váci Mihály költő, az ő és Ady Endre költészete példa számomra. A vers szeretete végigkísérte gyermekkoromat, késztetést az írásra először tizenévesen éreztem. Ekkor még nem tudtam, de azóta igen, hogy a versírás művészet, feladat, amelyet hittel, tisztelettel és alázattal kell végezni. 2010-től a Poet amatőr költők oldalán publikálom verseimet, közülük néhány válogatás antológiákban jelent meg, illetve pályázatokon volt eredményes. Írásaimmal számos irodalmi portálon találkozhat a kedves olvasó. 2016-ban irodalmi munkásságomért Verő László díjat kaptam, ugyanebben az évben megjelent Csöndmadár c. kötetem és a Ratkó József Irodalmi Kör egyik alapító tagja vagyok. Igyekszem megtalálni és megmutatni írásaimon keresztül a magam arcát, az általam képviselt értékeket. Teszem mindezt úgy, hogy közben saját sorsomat és legbensőbb énemet tárom az olvasó elé. Két gyönyörű fiam van, szárnyaszegett angyalként kaptam a földi létbe Márkot, akinek ápolása kitölti napjaim huszonnégy óráját, Levi pedig színesre festi azokat.