Nagygyörgy Erzsébet : Mondd, mit adsz? ( Az idézett részlet: Fodor András: Nyugtalanság c, verséből való.)

Nyomtatás

“Érzékem, elmém zsarnoka,

ki beköltöztél homlokom alá,

kiért gyötrelmek tűhegyén

forgatnám sorsok naprendszereit,

öntudatom lidérce, te,

ki mindent eltakarsz előlem,

rablásodért mit adsz nekem?

Nyugtalanító iszonyaidért

fizetsz-e valaha?”

S mit kínálsz nekem, a meg nem élt

szeszélyes szerelmekért, a bánatért,

amelytől szenvedni lenne kedvem,

s a vágyakért, amik miattad,

már örökre csírában nyugszanak?  

És a lelkem pazar fénye helyett,

mondd, mit adsz, ha mindent elveszel?