Néha nem kell visszabántani,
néha meg kell hagyni Istennek,
hogy dolgainkat ő rendezze el.
Néha égni boldogságban,
néha tűzbe kell.
Néha tényleg jó a csend
és néha szükséges a zaj.
Néha rendben van a zűr,
de kell az intelem.
Néha nem tudsz mit csinálni,
néha sok szó fér meg egyetlen lapon,
de néha nincs időd pihenni
és a szívben béke nem honol.
Néha minden fényben úszik,
néha meg csak úgy – rossz nézés
is robbanthat ki polgárháborút.
Néha túlkattog az agy, de
messze tőle szív, néha meg fél
pillantástól helyre áll az ész.
Néha mást mutat az ember,
rejti önmagát, mert néha
szennyesebb a külcsíntől
a testbe zárt világ.
Néha sajnálod a szánalmast,
mert boldogsága nincs,
alamizsna, amit mástól
meg-megkaparint.
Néha jó, ha titkot őrzünk
hét lakat alatt, néha meg,
ha áradásnak indulnak szavak.
Néha mindenkiben több a félsz,
a merszek álma bő –
Néha tényleg egy az Isten,
egy a rendtevő.
Legutóbbi módosítás: 2017.08.28. @ 10:55 :: Kőmüves Klára