Szokolay Zoltánnak, barátsággal
szánalmas ösztönöd
cserbenhagyott
eltékozolt az erőlködő remény
vértolulássá vált a túlhasznált erekben
a szív
ártatlan gyepűvidék lett a szülőfölded megint
hiábavaló áldozatba bicsaklott
csonkolt hitetlenkedésed nem szűnő
fantomfájdalom
Legutóbbi módosítás: 2017.08.28. @ 07:51 :: Bátai Tibor