Még szendereg a régmúlt pillanat,
de lassan ocsúdik a tündefény,
lépteimre dereng a tél fátyla alatt,
fázósan rám köszön a múltból az emlék…
Fülembe suttog és a szívemhez ér,
megszólít újra, lágy ütemben, halkan,
valami édes-szép dallamról mesél,
míg porzik a friss hó a talpam alatt.
Gyermek-álmomon, jégvirágos fényben
csillagok gyúlnak, a világ hófehér,
csengő csilingel a zúzmarás éjben,
a pőre fákról arcomra hull a dér.
Karácsony este van, angyalok szállnak,
milliárd hópehely cseng-bong, zenél,
ma éjjel mindenhol csodára várnak,
és anyám ölén újra ott bújok én…
Legutóbbi módosítás: 2017.12.23. @ 23:04 :: Gősi Vali