Seres László : Sors

Nyomtatás

Azt óvd, azt gondozd, mit szívedbe

elvetettél. Nem lehet véred vérebb,

kereszted keresztebb, amit hordasz,

s átmosott őseiden sok század,
míg jó földbe hullt a mag,

mely maga is jó volt. 

Higgy, s teremts, bízd Istenre magad. 
A nap is hosszú utat jár be, míg megpihen. 
Mívelését minden rögnek, ha nem leszel,
s a föld betakar, hagyd örökül fiadra, 
hogy tudja, míg erős a hit, s a kar, vetni,

aratni kell, s fennmarad a nemzet.

Minden kapavágással öl, teremt az ember. 

Elhull gyomként, ha erőtlen, ha erős,

meg se retten. 

Fogva-tartó súlyos kötelék ez. Rád mérettetett.

Sors. Gyönyörök öröme, kínja, mely apáról

fiúra száll, s holtában is élni tanít.