Naszluhácz Judit : Advent

Tárt terek kövén nyomor ül,

a lét magmamélybe lemerül. 

Fenyőág bújik esti fénybe, 

angyalszárnyon ring a béke,

szent dal zsong, majd égbe száll,

szívdobbanások dallamán.

Csillan, villan gyertyaláng,

tétován vár a világ.

 

Legutóbbi módosítás: 2017.12.16. @ 20:38 :: Naszluhácz Judit
Szerző Naszluhácz Judit 55 Írás
Két éve írogatok,több kevesebb sikerrel.Teljesen villámcsapásszerűen kezdődött,engem lepett meg a legjobban.Tanácsért egy irodalmi társasághoz fordultam,aminek azóta is tagja vagyok.A Tanár Úr,aki biztatott,azt mondta:az ember elsősorban magának ír,ha másoknak is tetszik az külön szerencse.Így igaz!