törékeny-tisztán lobbansz
gyertyának fehér lángja így
egyetlen boldog pillanat vagy
Elnézlek
állsz hófoltok fölött
hajadon csurog az égi kék
s ahogy a kövek lábadnál összesúgnak
rebbenve moccansz kicsit odébb
Érzed
nyugalmas roppant súly ölel
törékeny-tisztán lobbansz
gyertyának fehér lángja így
egyetlen boldog pillanat vagy
nyakadba sóvár csókot ég
tűlevélkedvű vad havas
Látlak
ha itt ha távol úgy nem múlik nap
azon a kövön állsz akár
vagy ábrándkavicsra vetít igézeted
hátad mögött egy erdő vize ring
susog köröket rajzol
válladon nap zizeg
Legutóbbi módosítás: 2018.01.26. @ 07:01 :: Derzsi Pál