Tüdérországban csak egy tó állott,
Benne Jancsi egy Iluskát látott.
Utána hajította a virágot,
De Iluska mégsem állt ott.
Iluska ,kérlek gyere ki!
János így szólt oda neki.
De Iluskája nem hallgatott rája,
Hanem ránézett a nyájra.
János könnyeivel küszködött,
S szívére ez túl nagyot ütött.
Iluskája elindult,
Mikor János elájult.
Mikor János felébredt,
Iluskája ott térdelt.
Mire aztán felugrott,
s drága karjába omlott.
Ilus megcsókolta Jánost,
A tündérek meg ették a lángost.
János kiállott,
Mire Iluskája felállott.
A tündérek szurkotak,
Jánosék csókoltak.
János izma egyre nagyobb lett,
Kiderült, azért ,amit tett.
Izmait büszkén feltartotta,
Iluska pedig átkarolta.
Ã??k lettek a királyok, s királynék,
Tündérországot ékesítették.
János elvette Iluskát,
S csókolta száz éven át.
Iluska repdesett a boldogságtól,
Jancsi meg a házasságtól.
Legutóbbi módosítás: 2019.09.10. @ 12:48 :: Péri Györgyi
