mindig tudtam, hogy közöm van ehhez a nőhöz.
kéretik nem félreérteni. mintha lehetne ilyet. félre.
érted vagy sem. félre semmiképp. s bár azt mondjuk, a vers szöveg.
nem önéletrajz. nem regény. de titkon tudjuk. ez is meg az is.
meg semmi. és minden. és oly hiábavaló, amiért halni kész
az összes halhatatlan isten. “fűnél színem íme zöldebb…”
ha tudott volna ilyen szót – talán tudta is -, pszichoszomatikus,
egzakt mód írta volna, milyen szeretni. s ha megbírkóznék strófáddal is,
szebben írhatnám. metaforikusan. metrumban. az apró remegések. nem tudom, még
most sem, kié. az én karom vagy a tiéd.
végigcsináltam tachycard ezt a napot. másállapotban. az összes ősi
ösztönös értelmével a szónak. beszív. kifúj. majdcsak eltelik. kettőig.
s beszéltem összevissza. közben keresztbe raktam a lábam.
szorítottam, mintha ott lennél. így ott voltál. néha néhány pillanatra.
így lopom meg a sorsot. az időt. ami mindig kevés. menni kell. tenni kell.
szeretni kell. beszív. kifúj.
és kalimpál. össze meg vissza.
Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 10:12 :: Más Vali
