Böröczki Mihály - Mityka : TÉRDREROGYVA

2018.05.11. Böröczki Mihály - Mityka Vers 4
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás

 

 

Falak hiába zárják

rácsozatlan magányát,

mintha csak boltba menne,

kijár a végtelenbe,

s ott vásárol magának

csillagfonálból szálat,

igénye még a régi,

az olcsóval beéri,

csöpp fény a gyertyalángból,

csak ez maradt anyámból,

s látom, hol térdel éppen,

kopottas köntösében.

Legutóbbi módosítás: 2019.09.10. @ 15:04 :: Böröczki Mihály - Mityka
Szerző Böröczki Mihály - Mityka 1009 Írás
1946. Vaszar. Gyönyörű gyerekkor. Iskola. Szeged. Felhőtlen fiatalság. Érettségi. Budapest. Műszaki Egyetem. Kemény kitartás. Diploma. Pápa. Dac és hit. Neki az Ismeretlennek. Vasút. Versek. Vonatok. Pályagörbület. Végállomás. Szombathely. Napilapok. Hetilapok. Folyóiratok. Önálló kötetek. Fénytörések. Vadkörtefák. Vesszőfutás. Antológiák. Ünnepek. Hétköznapok. Két gyerek. Befejezés. Kezdés. Új élet. Szerelem. Öröm. Harmónia. Jegenyék. Stációk. Végtelen út. Vagyok. Tűnődöm. Létezem. Élek. Írok. Anyám templomba jár. Szeretem a vadkörtefákat.