Elment anyám a csomagmegőrzőbe,
a múltján kívül már semmije sincs,
épp olyan, mintha hegyes csöndbe dőlne,
s egy ajtó zárja, amin nincs kilincs.
Két pillanat közt téblábol a lelke,
a megtiport út egyfelé vezet,
a start a céllal mintha egybekelne,
s a Föld elérné benne az eget.
Kis darabokat tördel le a régből,
a falatokat félti a keze,
s el-eltűnődik, fogyó életéből
a maradékot hogyan ossza be.
Legutóbbi módosítás: 2019.09.10. @ 15:05 :: Böröczki Mihály - Mityka
